Tolongás a csúcsokon, tömegek a
turistautakon. Nem mindig, de legtöbb esetben egy tátrai túra ugyanolyan öröm a
kutyának, mint a gazdájának. A jelenleg érvényes természetvédelmi törvény
szerint Szlovákiában (a lengyel gyakorlattól eltérően) kutyával is túrázhatunk
a nemzeti parkok területén, amelyeket azonban pórázon kell tartani, és csakis a
kijelölt turistautakon mozoghatnak.
„Gyakran látunk a magashegyi terepeken
szabadon rohangáló kutyákat, amelyek megtámadhatják a mormotákat és a zergéket,
melyeknek a védelme kiemelt feladatunk. Hasonlóan nem örülünk annak, amikor azt
látjuk, hogy a szabadon engedett kutyák a tátrai tavakban fürdenek” – mondta
Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatója. A TANAP munkatársai
ezekben az esetekben 66 € bírságot szabnak ki az állatok tulajdonosaira.
A kutyatulajdonosoknak nem szabad
elfelejteniük, hogy a hegyi kirándulást nem minden kutya szereti. „Nem minden
kutya alkalmas hosszú túrákra, láttam már a hegyekben sérült lábú kutyákat is”
– magyarázta Majko. A kutyáknak jobban megfelelnek a Liptói-Tátra
túraútvonalai, mint a Magas-Tátra sziklás terepe. „A nagy sziklákon, az éles
köveken és a törmeléken történő mozgás biztos, hogy nem tesz jót a kutyáknak.
Ezért a kutyatulajdonosoknak inkább a Zsári menedékházhoz, a Poprádi-tóhoz vagy
a Felkai-tóhoz történő túrát javasoljuk. Ezek nagyrészt árnyékos terepen,
gazdag növénytakaró között vezetnek” – mondja.
A tulajdonosok sajnos nem mindig
veszik figyelembe, hogy ne túrázzanak a kutyával a forróságban, trópusi
időjárási körülmények között. „A kutyáknak teljesen másképpen működik a
hőháztartása, mint az embereknek. Izzadnak, emiatt gyorsan kimelegszenek, ennek
következtében gyorsan kiszáradhatnak, és akár el is pusztulhatnak” – mondta Pavol
Duroň állatorvos. A kutyatulajdonosok azonban gyakran nem veszik jó néven az
állatorvosok és a természetvédők baráti figyelmeztetéseit, ennek következtében
aztán a kutyájuk sok esetben rosszul lesz a hegyekben. „A Krivánon találkoztam
egy párral, akiknek a szabadon szaladgáló yorkshire terrier kiskutyájuk egy sas
zsákmánya lett. A kiskutya elszaladgált gazdáitól, akik egyszer csak egy sas
karmai között látták elrepülni” – tette hozzá Majko.
Hasznos tippek az állatorvostól:
Ø
Nem ajánlott a hegyi túra idősebb kutyáknak,
vagy olyanoknak, akik szív- és légzőszervi betegségben, krónikus mozgásszervi
megbetegedésben, vagy pedig epilepsziában szenvednek.
Ø
Trópusi hőmérsékleti körülmények közepette ne
tegyük ki a kutyát nehéz hegyi túrának.
Ø
Ne felejtsünk el kutyánk részére elegendő
mennyiségű folyadékot magunkkal vinni. Nagyjából kilogrammonként 50 ml folyadék
javasolt, vagyis egy 10 kilogrammos kutyának minimum fél liter vízre van
szüksége.
Ø
A kutyákat minimum 2 órával indulás előtt etessük
meg utoljára a túra előtt.
Ø
Ha túránk során forrás vagy hegyi patak mellett
haladunk el, frissítsük fel kutyánkat.
Ø
Ne feledkezzünk meg a kullancsok elleni
védekezésről, mivel már 800 méter tengerszint feletti magasságban is
előfordulnak ezek a vérszívók.
A napokban a Lengyel-Tátrában is
gondot okoztak a szabadon kószáló kutyák, amelyek gondolkodás nélkül
megtámadják a vadon élő állatokat. Az elmúlt héten turisták jelezték a hatóságnak,
hogy egy kutya egy élettelen mormotával „játszik” a Gąsienica-katlanban. „A
természetőrök a turisták által megjelölt helyen megtalálták egy felnőtt, 53 cm
nagyságú mormota tetemét” – mondta Paweł Skawiński, a Tátrai Nemzeti Park (TPN)
igazgatója.
Azt is hozzátette, hogy ez már a
második hasonló eset, amely a tudomásukra jutott. A beérkezett jelzések szerint
egy másik, jól ápoltnak tűnő kutyát – valószínűleg egy huskyt – már régebben
többször látták a hegyekben, valószínűleg már korábban is vadállatokra
vadászott. „Intézkedtünk ennek a kutyának a kilövéséről, amely azonban
időközben eltűnt a Skupień-lejtő környékén” – tette hozzá az igazgató.
Egyúttal rámutat arra, hogy a
hegyekben póráz nélkül szaladgáló kutyák egyre több problémát okoznak a
szakembereknek. Elmondta, hogy a közelmúltban három megvadult kutya megtámadott
egy zergét a Vörös-hegyek közelében, és ezeket a kutyákat a Kościelisko-völgyben
is látták. A megtámadott zergét nem találták meg, de a közelmúltban egy kutya
által széttépett őz tetemét találták meg a szakemberek.
A TPN vezetősége felhívja a turisták
és a helyi lakosok figyelmét, hogy tilos kutyát vinni a nemzeti parkba, még
pórázon vagy szájkosárral sem. A jelenleg hatályos előírások szerint a
Lengyel-Tátrában csak a juhnyájak mellett élő terelőkutyák, a hegyimentők által
használt mentőkutyák, valamint vak emberek vakvezetői kutyái mozoghatnak.
„A kutyák veszélyt jelentenek a
vadon élő állatokra, ezért van szükség a hegyekben kóborló ebek kilövésére. Ez egy
tragikus esemény, és nem tudom elképzelni, hogy a turisták szeretnének ilyet
látni. Másrészről a turistáknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy ha egy
kutya megtámad egy mormotát – amely fokozottan védett faj – indokolt a kutya
kilövése” – összegezte az igazgató.
A Tátrai Állatvédő Egyesület képviselője szerint gyakran előfordul, hogy
felelőtlen turisták magukkal viszik kutyájukat a nemzeti park turistaútjaira,
és hagyják őket szabadon szaladgálni. Az elmúlt évben fordult elő, hogy a
környezetvédőknek kellett lehozni egy kimerült kutyát a Zawratról, 2009-ben a
Giewontra vittek magukkal kutyát meggondolatlan túrázók, egy másik alkalommal
pedig felelőtlen turisták láncon vezettek fel egy bernáthegyi kutyát a
Gáspár-csúcsra.
Forrás: http://www.cas.sk,
http://krakow.gazeta.pl
Tanap azt írta, mikor kérdeztem a kutyával való Magas-Tátrai túrázásról, hogy jobb lenne ha otthon hagynám. Több helyen van kutya tiltó tábla is a turista út bejáratoknál, pl. a Mlynická dolina bejáratánál a sárga jelzésen és a Bilíková chata-nál is Tarajkán. Mondjuk ennek ellenére már 3 idényben is elvittük magunkkal a szokásos 1 hetes túránkra és szerencsére még sosem büntettek meg, pedig bementünk ezekre a helyekre is. Sőt már kétszer a Vörös-Torony hágót is megjárta a kutyusunk, igaz ott némi segítséggel. Egyszer ránk szólt egy Tanap-os, hogy kössük meg. Ez a Poprádi-tónál az aszfaltos végén volt. Én bevallom, ha nem túl forgalmas a turistaút el szoktam engedni, de egy nagyon fegyelmezett kisméretű uszkárról (11 kg) van szó. Ahhoz elég nagy, hogy ne kelljen cipelni, tudjon a köveken ugrálni, de nem olyan nagy, hogy ne tudnám felkapni, ha kell. Sosem távolodik el tőlem pár méternél messzebbre. A sas már nem bírja ellopni, mert ahhoz nehéz. Az éles kövek sosem bántották a talpát, viszont az aszfaltos utak annál inkább. A veszélyes havas meredek részek lekeresztezésénél 5x ügyesebb mint mi, sosem csúszik meg, sőt fel-le futkározik a 45 fokoson is. A mormota nem izgatja, nem foglalkozik vele. Sose ugat, nem érdeklik a növények, a dolgát már az út elején még a kempingben vagy az utcán elvégzi. Max. pisilni szokott, de azt az emberek is, és mennyivel büdösebbet. Fürdeni sem szokott se patakban se tóban, eleve nem nagyon szereti a vizet. Bele meg miért pisilne? Viszont tuti tisztább, mint egyes büdös lábú turisták, akik itt áztatják ki a lábukat, lent meg a többiek azt isszák. A kutyánkhoz kutyakozmetikus jár, fürdetve van és kutyasampon illatú.
VálaszTörlésA kiskutyánk napi hatótávolsága 40 km, 1500 m szinttel, 10-15 km/ó átlagsebességgel. Nem sok ember van, aki ezt tudja, én is csak bringával tudtam lemérni. Így nem mondhatjuk, hogy kínzás neki az ennél sokkal lasabb és kevesebb gyaloglás.
Egyedül a mennydörgést nem szereti, ilyenkor kell vigyázni, mert képes elbújni, ha nincs megkötve. Vész esetre, meg a láncos részekre van neki egy hordozója, ami egy karabinerekkel ellátott vászon beülő, ezt ráadjuk és rácsatolom magamra elölről. Mondjuk eddig csak a Vörös-torony hágónál kellett használnom. Van neki spéci esőruhája is, mivel őt egyik menedékházba se engedik be még vihar esetén sem, táblával tiltják, esetleg a bejárathoz lehet beállni vele, ha nagyon cudar az idő.
Nem értem a Lengyeleket, miért nem engedik a kutyát. Esetleg én csak egy súlykorlátot szabnék, mert a közepes vagy nagytestű kutyák tényleg nem idevalók. De nem is nagyon látni nagyobb kutyákat a Magistrale felett, pedig a szlovákok nem tiltják.
A Szlovák Paradicsomba viszont nem szoktuk vinni, mert ott túl sok a létra meg a trepni és sokat kellene cipelni. De elvileg ott sem tiltott, láttam már ott toy méretű kutyát hátizsákban.
Ezért utálom a kutyásokat, minden létező szabályt leszarnak.
TörlésEz egy picit azért felháborító. Értem én, hogy védeni kell a mormotákat, meg a zergéket, de ennyi erővel akár az összes erdőből ki lehetne tiltani a kutyákat. Ez egy hatalmas diszkrimináció. Most hétvégén voltunk túrázni és nagyon felhúztam magam ezen. Végül egy fahídon mentünk át, mert ugye a belépő árát sem akarták vissza adni. Ha vadőr jött volna, akkor kértem volna egy csekket. Az utakon végig pórázon vittük a kis spicc kutyánkat. Sőt, hordozót is vettünk neki, hogyha a helyzet úgy hozza vinni tudjam. Teljes mértékben felelős gazdinak érzem magam, de ez szerintem azért egy picit sok, hogy az embert így bekorlátozzák. A kutya az ember legjobb barátja. Szerintem aki túrázik az tiszteli a természetet, és aki kutyás és túrázik az tudja, hogy ilyenkor figyelmesebbnek kell lenni, pórázon kell vezetni, tóba meg alapból nem fürdetjük. A legnagyobb veszély a természetre az ember. Pláne, ha a tengerszemeknél véres eldobált tamponokat meg konzerves dobozokat látok... melyik szebb látvány? Egy kutya, aki élvezi a gazdival a természetet? Vagy a mocsok, amit az úgymond okos emberek hagynak ott. Ezúton is köszönöm annak, aki ezt kitalálta ezt a törvényt és üzenem neki, hogy megfizetem, amit meg kell.. de a kutyám mindig velem fog jönni, akárhova is megyek a természetben.
VálaszTörlésEgyetértek, mi nagyon szerettük volna bejárni Lengyelországot, de a kutyákhoz való elmebeteg hozzáállásuk miatt ez lehetetlen. Nem csak a Tátrában csinálják ezt, hanem minden nemzeti parkban. Nyilván egyetértünk azzal, hogy védeni kell a vadonélő állatokat, de a lengyelek diszkriminatív módon bünztetnek minden kutyát az irracionális félelmeik (és a kóbor !!! kutyák) miatt. Minden normális gazda el tudja dönteni, hogy a kutyája veszélyes-e más élőlényre, visszahívható-e, stb, hadd döntse már el ő, mit enged meg neki és mit nem. Ez a szájkosár-kötelezettség meg egy külön agyrém. Megállapítható, hogy a lengyeleknek gőze sincs a normális kutyákról és kutyatartásról. Az, hogy zavarja őket, ha a tóban fürödnek, ez a hab a tortán, ezt még nem hallottam, de már nem is lep meg különösebben. Mentalitásban lemaradtak kb. a XI. század környékén.
Törlés