2012. július 26., csütörtök

Kościelisko-völgy


A 9 km hosszú Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska), mint a Nyugati-Tátra legszebb völgye sok turistát vonz. Festői rétek, meredek sziklák, változatos természet és az egyedülálló tájkép teszi, hogy ez az egyik leglátogatottabb völgy a Tátrában. A fővölgy felső részén három nagyobb ágra oszlik, ezek a Kevély-völgy (Dolina Pyszniańska), a Lengyel-Toman-völgy (Dolina Tomanowa) és a Miętusz-völgy (Dolina Miętusia). A fővölgynek számos kisebb ága is van, mint pl. a nagyon vonzó, a turisták által részben hozzáférhető Krakkói-szurdok (Wąwóz Kraków).

A völgy változatos geológiai felépítésének és a tájat formáló különböző természeti jelenségeknek köszönheti változatos természeti adottságait, beleértve az állat- és növényvilágát is. A völgyet alsó és középső részén üledékes kőzet alkotja, ennek köszönhetőek a völgyben változatos geológiai formációkkal találkozhatunk. A völgy északi részét alkotó mészkő és eocén konglomerátumoktól kezdve a felső részt (az Ornak gerince és a Lengyel-Toman-hegy közötti területet) alkotó gránitig és metamorf kőzetekig számos kőzet megtalálható itt. A völgy egy része, többé-kevésbé a középső részén található Hámor-völgy (Dolina Smytnia) torkolata feletti terület a jégkorszakban el volt jegesedve. A völgy alsó részein a Kościelisko-patak eróziós munkájának köszönhetően alakultak ki a különböző karsztformák. Ezen tényezőknek köszönhetően a völgy alsó (és különösen középső) részén számos mészkősziklát, tornyot, sziklás völgyszűkületet, sziklakaput (Kantak-, Kraszewski- és Raptawica-kapu) és barlangot láthatunk. A völgy csak legmagasabb részén magashegyi (bár nem alpesi) jellegű, ezeken a részeken kiterjedt gerincek és benőtt legelők dominálnak, törpefenyő-foltok és sziklák váltogatják egymást. A jégkorszakból visszamaradt kisebb katlanokat meredek vízmosások barázdálják.
A Kościelisko-völgyben már a XV. század végén ezüstöt és rezet bányásztak, míg a XVIII. század végén, a XIX. század elején színesfémek kinyerésére használt vashámor üzemelt a völgyben, sőt, egy vendéglő is működött. Az egykori hámorra a Betyár-kápolna (Kapliczka Zbójnicka) emlékezteti az arra járókat. A legenda szerint a kápolna egy templom helyén áll, amelyről a tisztás, sőt, az egész völgy kapta a nevét. A völgyben nagyon korán, már a XVIII. század második felében feltűntek az első turisták.
A völgyben a zöld jelzésű turistaút vezet végig, melyen a Kiry nevű tisztástól a PTTK Ornak menedékházáig juthatunk el. A zöld jelzésből számos jelzett turistaút ágazik el különböző irányokba, amelyekről megtekinthetjük a völgy legérdekesebb pontjait. A menedékháztól a zöld jelzés tovább vezet a Lengyel-Toman-völgybe, a fekete jelzésű turistaúton pedig könnyű túrát tehetünk a völgy egyetlen tavához, a Fenyves-tóhoz (Smreczyński Staw).
Ha a Kościelisko-völgyben járunk, mindenképpen látogassunk el a Krakkói-szurdokba (Wąwóz Kraków) és a Sárkány-gödörhöz (Smocza Jama), járjuk be a Fagyos-barlangot (Mrożna Jaskinia), az Útvesztő-barlangot (Mylna Jaskinia) és a Raptawicai-barlangot (Raptawicka Jaskinia). Érdemes egy kis kitérőt tenni a kiterjedt Lapos-rétre (Polana na Stołach), ahol a régi korokból megmaradt pásztorkunyhók valóságos skanzenjét láthatjuk, nem mellékesen gyönyörű kilátással. Ne feledkezzünk meg a Jeges-forrásról (Lodowe źródło) sem, amely az egyik legszebb forrás a Tátrában. Főleg tavasszal elragadó látványt nyújt a Felső-Miętusz-rét (Wyża Miętusia Kyra), amelyen kárpáti sáfrányok sokasága virít a tavaszi napsütésben. A tisztáson a legeltetési kultúra számos emlékével, ma is működő pásztorszállásokkal találkozhatunk, melyekben füstölt és nem füstölt juhsajtot is vásárolhatunk.

1 megjegyzés:

  1. Csodálatosak a barlangok. Mindegyiket végigjártam. Találkoztunk kígyókkal is. Remélem nem kobra volt. Szerencsére gyorsan elillant.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...