2012. április 26., csütörtök

Gąsienica-völgy


A Gąsienica-völgy a Tátra északi oldalának egyik legnagyobb völgyét, Gąsienica-Szárazvíz-völgyet (Dolina Suchej Wody) déli végén lezáró hatalmas völgykatlan, melyet a Kápolna-gerinc két, egymástól jól elkülönülő ágra oszt szét. Nyugati oldalát a Kápolna-csúcs (Kościelec, 2155 m) mellett a Svinica (Świnica, 2300 m) és a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch, 1987 m) uralja. A völgynek ez a része képezi a Magas- és a Nyugati-Tátra határát, hátterében a két hegység határát jelentő Liliom-hágóval (Liliowe, 1947 m).

A völgy alján tavak egész csoportja található, melyek közül a legnagyobb a Gąsienica-Zöld-tó (Zielony Staw Gąsienicowy, 1672 m). A völgy keleti oldalát a Zawrat-hágótól (Zawrat, 2159 m) a Zerge-hegyen (Kozi Wierch, 2291 m) és a Gránát-csúcsokon (Granaty) a Sárga-hegyig (Żółta Turnia, 2087 m) terjedő kanyargós gerinc határolja. A völgynek ebben a részében két tó található, közülük az egyik az elragadó Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy, 1620 m).
A völgy geológiailag heterogén szerkezetű, ennek megfelelően különféle geológiai képződményekkel találkozhatunk itt. A Gáspár-csúcsmasszívuma, a Kápolna-gerinc, a Zerge-hegy és a Gránátok kristályos kőzetekből épülnek fel. Alattuk, valamint a Gáspár-gerinc (Uhrocie Kasprowe) és a Liliom-hágó körzetében üledékes őskőzetek vannak jelen, míg a Gąsienica-tisztáson (Hala Gąsienicowa) környékén az üledékes kőzeteknek a Giewontot is alkotó fajtája fordul elő. A tájat gleccserek formázták, ennek jól látható nyomai a jégkorszaki katlanok, morénagátak és a gleccsertavak.
A völgy magashegyi karaktere jól látható a növényzeten is. A fenyveserdő felső határa itt mintegy 1500 méter tengerszint feletti magasságban található (ez a Gąsienica-erdő a Fekete-Gąsienica-völgyben, a Kápolna-gerinc alatt). Csak a Gąsienica-tisztás felett kezdődik a törpefenyő övezete, amelynek kiterjedt állományai helyenként 1800 méterig felnyúlnak. A törpefenyők sávja fölött a sziklás rétek és meredek sziklatornyok uralkodnak, különösen igaz ez a völgy keleti részére.
A völgy egyik fő nevezetessége a Gąseinica-Fekete-tó, amely az egyik legnagyobb méretű állóvíz a Tátrában, területét tekintve az 5. legnagyobbként tartják számon, 1620 méter tengerszint feletti magasságban található. Nevét a Pleurocapsa polonica nevű algáról kapta, amely 1 méter mélységig tömegesen fordul elő a tóban. Ez az alga sötét bevonatot képez a vízből kinövő sziklákon, ennek köszönhetően a tó vize sötét tengerkéknek, néhol szinte feketének látszik.
A XIX. században a tó partján egy primitív kunyhó állt, amely 1920-ban leégett. Az északi parton a XX. század elején egy kis szigetet terveztek létrehozni, ahol Juliusz Słowacki, a híres lengyel költő szarkofágját tervezték elhelyezni, akinek azonban semmi kapcsolata nem volt a Tátrával.
A Gąsienica-völgy ma a Lengyel-Tátra egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja. Ehhez hozzájárul a völgyben található Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec, 1500 m), valamint a Gáspár-csúcsra közlekedő kabinos felvonó, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag erőfeszítés nélkül, fentről indulva jussunk el a völgybe. A völgyben több fontos jelzett turistaút vezet, amelyeken a völgy szinte minden fontos turistacélpontja elérhető – legnépszerűbb a Kápolna-csúcsra és a Svinica-hágóba vezető ösvény. A völgyből gyönyörű kilátás nyílik többek között a Gáspár-csúcs és a Svinica között húzódó gerincre. A völgy turistaútjainak királya a technikailag igényes Sas út, a Lengyel-Tátra egyedülálló alpesi útvonala.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...