2012. február 23., csütörtök

Ha a felszínen maradsz, túléled


A fenti szlogen olvasható sok prospektusban és online kiadványban, amellyel az egyik gyártó a felhajtóerő elvén működő hátizsákot reklámozza. Sok igazság van ebben a szlogenben. Anélkül, hogy további eszközöket vizsgálnánk meg a lavinák ellen folytatott küzdelemben, a legnagyobb esély a felszínen maradva van a túlélésre.

Ha egy kicsit jártasak vagyunk a fizikában, azt is láthatjuk, hogy az állítólagos 75 %-os túlélési esélyünk ennek a zárt rendszerű hátizsáknak a használatával 97 %-ra nő (ABS rendszerű légzsákos lavinamentő hátizsák tényleges használatával, valódi lavinában mért szám). Ennek az eszköznek a célja, hogy lavinába kerülve a felszínen maradjunk. Történetünk a múlt században kezdődött, amikor 1985-ben megkezdődött ennek a légzsákkal ellátott hátizsáknak a tömeggyártása. Az ún. ABS rendszerű légzsákos lavinamentő hátizsákok piacát nagy tapasztalattal rendelkező cégek uralják, amelyek az utóbbi években a megnövekedett igényeknek megfelelően növelték termelésüket.
A különböző gyártók termékei csak részletekben különböznek egymástól, de természetesen nagyon fontos szempont a megbízható működés. Ennek az írásnak nem az a célja, hogy ezeket a termékeket összehasonlítsa, inkább szeretnénk megmagyarázni az olvasónak, egyáltalán hogyan működnek ezek a hátizsákok, milyen fizikai törvények alapján marad az emberi test a hó felszínén.
Minden légzsákos hátizsák működése két fizikai törvényen alapul:
A felhajtóerő elve – a légzsákok felfújódásának köszönhetően jelentősen megnő testünk térfogata, miközben testsúlyunk nem gyarapodik, ezáltal a körülöttünk lévő hó tömegétől függően nő a felhajtóerő.
A fordított szegregáció elve – természetes folyamat, hogy a szilárd anyagok alkotta keverékekben a nehezebb részecskék kerülnek a keverék aljára, a nagyobb részecskék pedig (pl. mi a légzsákkal) a felső rétegben maradnak.
Amint látható, mindkét jelenség egyfajta mozgás közben alakulhat ki. A lavina is úgy viselkedik, mint a folyadék, amelyben a vitorla mindig a felszínre kerül. Az előzőeket összefoglalva látható, hogy ha elsodor minket egy lavina, a rendszer jól működik, ha viszont ránk szakad egy lavina, akkor kisebb az esély a menekülésre.
Mi okozza a tömegnövekedést? Nem más, mint a gáztartály, amely (márkától függően) teljes egészében (egy vagy két részben, utóbbiak állítólag jobbak és megbízhatóbbak), vagy pedig részben kitölti a hátizsákot.
Milyen hátizsákot válasszunk? Természetesen szolid, az igényeinknek megfelelő kamrakapacitással ellátottat keressünk (vannak olyanok is, amelyek kivehető légzsákkal vannak ellátva).
Mekkora legyen a légzsák űrtartalma? Legalább 150 liter, mert pl. száraz deszkalavinába kerülve csak ebben az esetben lesz meg a pozitív felhajtóerő.
Ez a rendszer csak egyszer használatos? Nem, sőt akár egy túra alkalmával is annyiszor fel tudjuk használni, ahány palack gáz áll rendelkezésünkre. Némelyik palack önmagát is képes újratölteni levegővel, vagy ellenőrzött körülmények között tölthetjük újra nitrogénnel.
A svájci Davosban működő Lavina Intézet által gyártóktól függetlenül összegyűjtött kérdőívének adatai alapján ismerjük az eszköz hatékonyságát, amelyek több mint 200 regisztrált lavina során lettek tesztelve.
Szintén fontos dolog ezeknek a hátizsákoknak a megfelelő használata. Lavinába kerülve általában igyekszünk megszabadulni a nehéz hátizsákoktól, a légzsákos hátizsák használatával éppen arra kell törekedni, hogy a lavina nehogy leszakítsa rólunk ezt a mentőeszközt, ami képes megvédeni minket. Lavinaveszélyes területre lépve a kioldó kábel megfelelő csatlakoztatásával élesíteni kell a rendszert, nem megfeledkezve arról sem, hogy még a túra előtt el kell sajátítani a palack megfelelő csatlakoztatását a kioldó kábelhez és a nyomás alatt lévő csőhöz. Ahhoz, hogy a veszélyes területen megfelelő módon használni tudjuk a rendszert, a síbotok vagy a jégcsákány pántjait csatoljuk le csuklónkról, amelyek lavinába kerülve szinte lehorgonyoznak minket, megakadályozva abban, hogy meghúzzuk a lavinamentő hátizsák fogantyúját. A legújabb technológiák felhasználásával készült lavinamentő hátizsákok már azt is lehetővé teszik, hogy a lavinába került társunktól akár 500 méter távolságra is működésbe tudjuk hozni életmentő hátizsákját. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a lavinán kívülről élesítsük a légzsákos hátizsákot, amennyiben annak viselője fizikailag nem képes erre (beszorult a keze), vagy pedig lavinába kerülve pánikba esik (a hegyivezetők tapasztalatai alapján elég gyakran ez történik).
Az ABS rendszerű légzsákos lavinamentő hátizsákok árával nincs értelme itt hosszasan foglalkozni, mert a cikket elolvasva bárki két kattintással megtalálhatja a legfrissebb árakat a termék forgalmazóinak honlapján. Arról se feledkezzünk meg, hogy pl. Zakopane jobb sportboltjaiban bérelhetünk is ilyen hátizsákot, bár itt az olcsóság mellet bizonyosan kérnek tőlünk kauciót.
Végül egy figyelmeztetés: ezt a rendszert azért fejlesztették ki, hogy segítsen azoknak, akik önhibájukon kívül bajba jutottaknak, vagy helytelenül választottak útvonalat, és nem azért, hogy egyesek adrenalinfokozásra használják. Soha nem tudhatjuk, a hátizsák adrenalinfokozó használata közben mikor indítunk el egy valódi lavinát, melyben a teszt akár halálos is lehet.
Forrás és fotó: http://www.nieznanetatry.pl

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...