Már óvodás korunkban is tudjuk, hogy a barnamedve téli álmot alszik. A valóságban azonban nem hibernálódik, szívverését ugyan lelassítja, táplálékot nem vesz magához, de viszonylag éber állapotban van, felébreszthető. A medvék már ősszel hozzákezdenek létfontosságú téli nyugvóhelyük kereséséhez. A maláj medvét és a pápaszemes medvét kivéve minden medvefaj alszik téli álmot. A fekete, a barna, az örvös medvék és az óriás pandák ehhez barlangokat építenek a földbe, a jeges medvék a hóba vájják az odút.
Ellentétben a valódi téli álmot alvó állatokkal, a medvék számára a téli pihenő csupán egy nem túlságosan mély álom. Az anyagcsere jelenségek 25%-al lesznek lassabbak, a testhőmérséklet 7-8 °C közé süllyed, a szívverés 40-50-ről 7-8-ra. A medve a tartalékolt zsírkészleteit fogyasztja. Izomzata valamelyest leépül, ám a leépülés termékei tavasszal ismét a csontépítésnél hasznosulnak, így a medve jó kondícióban hagyja el barlangját.
A medvék az evolúció során különleges alkalmazkodást dolgoztak ki: elemózsiát gyűjtenek, amit zsírréteg formájában raktároznak el. Arra használják az ősz bőségét, hogy fölhizlalják magukat télire. Aztán feltűnően csökkentik az anyagcseréjüket, és egyfajta energiatakarékos módra, a téli álomra állítják át szervezetüket. Néhány rágcsáló (pl. a hörcsög, a vakond, stb.) a testi funkcióikat még inkább kikapcsolják és igazi, mély téli álomba esnek. Ezeket az állatokat ki lehet venni az üregeikből, akkor sem ébrednek föl. A barlangjában téli álmot alvó medvéhez nem szabad túl közel menni, mert gyorsan akcióba tud lendülni. Egy medve nagyságú állat nem tudja a funkcionális anyagcseréjét túlságosan lecsökkenteni, mert az azzal a kockázattal járna, hogy nem tudja azt ismét megnövelni.
A téli álomra nem úgy kell gondolni, mint egy merev folyamatra: a környezet szabályozóként működik benne közre. A kezdete, a vége és a pihenési fázisok megszakításai függnek a hőmérséklettől, a medve tápláltságától és hasonló dolgoktól. Mielőtt megkeresi a barlangját, a medve megszabadítja az emésztőrendszerét az összes maradék ételtől, mivel a fű, levelek és a hasonló dolgok dugulást okozhatnának a végbélben. Azután a medve táplálkozása megszakad. A hideg terülteken a pihenő szakaszok öt hónapig is eltarthatnak. A medvék ezekben a hónapokban hozzák világra bocsaikat is, a szoptatást is ilyenkor kezdik el.
