Tizedeli a tél a zergéket

Fotó: spravatanap.org

A tátrai zergék életében nem kis gondot jelent a téli időszak átvészelése. Kritikusnak számít a tél eleje, amikor jönnek az első fagyok, leesik az első hó, amely aztán a hideg éjszakákon ráfagy a sziklák felületére. Az ilyenkor tapasztalt nagy hőingadozás, a mély hóban való közlekedés, valamint az élelem hiánya következtében egyre kimerültebbek lesznek. A jelentős hótakaró nélküli terep sem könnyíti meg az életüket. Egy melegebb napot követő éjszakai lehűlés a gerinceken, sziklákon, köveken jégtakarót képez, ami életveszélyes a sziklákon akrobatikus ügyességgel ugrándozó zergék számára. A jeges sziklákon a zergék könnyen megcsúszhatnak, amely sok esetben komolyabb sérüléshez, esetleg pusztulásukhoz is vezethet.

Skiezők a Poprádi tó jegén (1917)

Hunfalvy János a Tátra-csúcsról

Hunfalvy János (1820-1881), a magyar tudományos földrajz megalapítója Szepes vármegyében, Nagyszalókon született. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1863-ban rendes tagjává választotta, 1872-től, megalakulásától a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt. Az önmagát geográfusnak valló neves földrajzprofesszor írta az alábbi gondolatot a sokáig megmászhatatlannak tartott Tátra-csúcsról (melyet 1874. szeptember 3-án Déchy Mór, korának neves földrajzi felfedezője mászott meg elsőként Ruman János és Spitzkopf Márton vezetők kalauzolásával):

 „Egy fűszál sem zöldell rajta, soha ember nem állott tetején, sőt ezt, úgy tartják, a zergék sem mászhatják meg.”

Téli madárszámlálás Szlovákiában

Nagy kárókatona

Egy nemzetközi monitoring program részeként téli madárszámlálást tartottak Szlovákiában, melynek során a vízi-, valamint a vízhez kötött életmódú madarakat számolták össze. A madárszámlálás célja alapvető információk gyűjtése a vándorló és a Szlovákiában telelő vízimadarakról, illetve az egyes helyszíneken telelő madárpopuláció vizsgálata. Ezt a tevékenységet általában tél közepén végzik, amikor a vízimadarak a tenyésztési területükre költöznek.

Repülővel a Tátra felett - videóval

Foto: slovenskozoblakov.sk

Az alábbi videón olyan szemszögből láthatjuk szeretett hegységünket, a Tátrát, amelyről legtöbben csak álmodozhatunk. Néhány olvasónak bizonyára volt már része ebben az élményben, de talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, a többség velem együtt csak elképzelni tudja, milyen lehet a téli Tátra felülről, egy repülőgép fedélzetéről. A legnépszerűbb videó-megosztó portálon találtam ezt a rövid videót, melyen a SkyEurope gépe elrepül a Tátra alatt, keletről nyugat felé. 

122 évvel ezelőtt a Gerlachfalvi-csúcsra (2.)

Az elmúlt héten tettem közzé a Turisták Lapja című folyóirat első évfolyamának 5. (1899 októberi) számában megjelent túraleírás első részét. Ebben a Kárpátegyesület akkori titkára, Páter Kálmán meséli el a Gerlachfalvi-csúcs megmászásának történetét, melyre Franz János vezetésével, Dénes Ferenc társaságában 1889. július 10.-én került sor. A cikket teljes egészében az akkori helyesírással teszem közre, úgy gondolom, ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy abban a korban, azon a helyszínen érezzük magunkat. Az alábbiakban az útleírás második, befejező része olvasható.

Farkasok és hiúzok a Tátrában

2011-ben is folytatódott az egy évvel korábban megkezdett projekt, melynek során számba veszik a Szlovákiában, azon belül is a Tátra területén élő farkasokat és hiúzokat. A természetvédők szerint a téli vadászati időszak után kevesebb, mint 150 farkas marad életben Szlovákiában, a hivatalos adatok szerint viszont több mint 1500, ami óriási különbség.

Téli élet a Magas Tátrában (1918)

Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele

Reményik Sándor (1890-1941)

Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon.

Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szűz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.

Óriási blamázs - elmarad a Téli Siketlimpia!

Ismét óriási presztízsveszteség érte Szlovákiát: február 11-én hivatalosan is bejelentették, hogy elmarad a Magas-Tátrában és Jasnán lebonyolításra kerülő siketek olimpiája. Az országnak hatalmas presztízsveszteséget okozó lemondás hátterében különböző okok (anyagi nehézségek, szervezési és kommunikációs hiányosságok, valamint személyi konfliktusok) állhatnak. Egyelőre az biztos, hogy folyik a felelősök keresése, de leginkább az egymásra mutogatás.

175 évvel ezelőtt született Ignaz Spöttl

Havasi rózsa

175 évvel ezelőtt született Ignaz Spöttl (1836-1892) bécsi festőművész, a Tátra nagy barátja és aktív propagátora. Az 1882-ben megnyílt felkai Tátra Múzeum, valamint az 1886-ban megnyílt poprádi Kárpát Múzeum is alapító tagjai között tartotta számon. Már az 1860-as években járt a Tátrában, majd 1879 és 1885 között rendszeresen látogatta az általa olyannyira szeretett vidéket.

122 évvel ezelőtt a Gerlachfalvi-csúcsra

Turisták Lapja 1899

A Magyarországi Kárpátegyesület Budapesti Osztálya kiadásában jelent meg 1889-től a Turisták Lapja című folyóirat, amely a századforduló legjelentősebb magyar nyelvű szaklapja volt. A lap első évfolyamának 5., októberi számban jelent meg Páter Kálmánnak, a Kárpátegyesület titkárának leírása a Gerlachfalvi-csúcs megmászásáról. A túrára Franz János vezetésével, Dénes Ferenc társaságában 1889. július 10.-én került sor. Páter Kálmán igen élvezetesen, teljesen közérthetően írta le a túra történetét. A cikket teljes egészében az akkori helyesírással teszem közre, úgy gondolom, ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy abban a korban, azon a helyszínen érezzük magunkat. Terjedelme miatt a beszámolót két részre osztottam, az alábbiakban az első rész olvasható, a befejező, második rész a következő héten lesz olvasható a honlapon.

A hegycsúcsokon ugyanúgy leéghetünk, mint a strandon

A síelők és a téli körülmények között túrázók, hegymászók védelmét szolgáló érdekes tanulmányt készítettek az egyik kaliforniai egyetem kutatói. A tanulmány készítői azt vizsgálták, hogy a síparadicsomok vendégei milyen óvintézkedéseket tesznek a veszélyes sugarak kivédésére. Bár a tanulmány nem terjed ki a magashegyi turistákra, ettől függetlenül az ott leírtak természetesen mindenkire érvényesek, akik a magashegyek hóval borított lejtőin akár sílécen, akár turista- vagy hegymászó bakancsban közlekednek. A tanulmány szerint az időjárási feltételektől függően egy síparadicsomban (főleg a vizsgált tavaszi időszakban) éppoly magas lehet az UV sugárzás mértéke, mint egy napsütötte strandon.

A Pátria nevének eredete

A csúcs elnevezése a monda szerint Báthory Istvánhoz (1533-1586) kötődik. Az 1571-ben erdélyi fejedelemmé választott Báthory 1576-ban  tartott Lengyelországba, hogy elfoglalja a Jagelló-ház kihalása után neki felkínált lengyel trónt (ennek érdekében feleségül vette a nála 10 évvel idősebb Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi király, II. Zsigmond Ágost húgát). Utolsó itthoni napjait Felkán, Poprád mellett töltötte, s mielőtt továbbutazott, ellátogatott a Csorbai-tóhoz, és felsétált az egyik közeli csúcsra. Sokáig gyönyörködött az innen nyíló kilátásban, nem tudta levenni a szemét a gömöri hegyekről és Magyarországról. Ekkor mondta állítólag:

„Bárhová is vet a sors, Magyarország, mégis Te maradsz a hazám!”

Mivel a király latinul beszélt, ennek a mondatnak utolsó szava, a „Patria” lett a csúcs neve.

Lovaspóló verseny Zakopanéban

A Nagy-Krokiew síugrósánc kifutóján rendezik esténként a 2011-es Lovaspóló Mesterverseny küzdelmeit. Ennek az elitnek számító, és Lengyelországban egyelőre még kevéssé ismert sportágnak egyre több a rajongója, akik a hideg időjárás, sokszor a fagypont alatti hőmérséklet ellenére érdeklődéssel figyelik lovak és lovasok küzdelmét.

Lopják a fát a Nemzeti Parkban

Fotó: TANAP

A Tátrai Nemzeti Park az elmúlt évben 7400 köbméter fa kivágását engedélyezte tüzelőanyagként történő eladás céljából, emellett a tátrai, tátraalji települések lakossága kb. 440 köbméter fát szedett össze illegálisan, mintegy 1400 € értékben. A még nagyobb károkozás megelőzése érdekében a TANAP erdészei folyamatos ellenőrzés alatt tartják az erdőket.

Medvebocsok születtek a Tátrában

December vége és február közepe közötti időszakban születnek meg a medvék kölykei a Tátrában. A várható szaporulatról Jozef Hybler, a TANAP Állami Erdészet zoológusa számolt be. Elmondta, hogy a születendő bocsok számát a szakemberek is csak becsülni tudják.

A Tátra területén mintegy 80-90 medve él. Tegyük fel, hogy ennek az állománynak a fele nőstény, így maradt 40-45 egyed. Ebből le kell vonni azokat, amelyek még nem ivarérettek (4 éves kor alattiak), illetve akik valamilyen betegség vagy az életkoruk miatt nem termékenyek.

Egy fiatal medve utóélete – csak felnőtteknek, videóval

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) honlapjára felkerült egy videó, amely a 2007-ben brutális kegyetlenséggel elpusztított fiatal medvének állít emléket. Az elpusztult állít preparált tetemét a TPN Természetvédelmi Oktatási Központjában állították ki, ahol a turisták, érdeklődők is megtekinthetik.

Magyar hegymászó halála a Lomnici-csúcs alatt

Kartárik-vályú (laviny.sk)

Egy magyar hegymászó meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült, amikor elsodorta őket egy lavina a Magas-Tátrában vasárnap délután. A hegymászók a Lomnici-csúcsról jöttek visszafelé, amikor elszabadult alattuk a hógörgeteg. A csapat negyedik tagja könnyű sérülésekkel megúszta a balesetet, ő a saját lábán jutott el a Kő-pataki-tóhoz, ahol a mentők ellátták.

Egy nemzeti park, két TANAP

Miklós Lászlót, a Magyar Koalíció Pártájnak mezőgazdasági és környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó alelnökét is meghívták a szlovák parlament illetékes bizottságának január 27-i ülésére. Az ülés központi témája a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) új védettségi övezeteinek kialakítása volt. A volt környezetvédelmi miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a védett területek felülbírálatát a természeti értékek alapos szakmai értékelésével kell kezdeni.

Kumoter-szán és síjöring-verseny

Kumoter-szán (tygodnikpodhalanski.pl)

Január utolsó hétvégéjén, szikrázóan napsütéses időben kezdődtek meg Poroninban a hagyományos gorál síjöring és kumoter versenyek ide futamai. A kumoter szó a gorál nyelvben a keresztapát jelöli, a kumoszka pedig a keresztanyát. Szintén kumoternek nevezik azokat az alacsony építésű szánokat, amelyekkel a XIX. században a téli, havas időben a keresztelőre vitték a kisgyermekeket.

Holttestet találtak a Szlovák Paradicsomban

2011. február 2.-án a kora esti órákban az iglói rendőrség kérte a HZS regionális központjának segítségét. A bejelentés szerint egy férfi holtteste feküdt a Boldogasszony-hegy alatti területen, a zöld jelzésű turistaút közelében. A hegyimentők hordágyon hozták le az ismeretlen körülmények között elhunyt férfi holttestét, majd terepjáróval egy tisztásra szállították, ahol átadták a temetkezési szolgálat munkatársainak.

Forrás: www.hzs.sk

110 évvel ezelőtt hunyt el dr. Karl Kolbenheyer

110 évvel ezelőtt hunyt el dr. Karl Kolbenheyer (1841-1901) gimnáziumi tanár, az első magyar nyelvű tátrai turistakalauz szerzője. Az MKE megbízásából 1876-ban jelent meg Die Hohe Tatra c. művének első, német nyelvű kiadása, amelyet 1882-ben, követett Kovács Pál fordításában a kalauz első magyar nyelvű kiadása. Ez a kalauz 1876 és 1898 között tíz német és két magyar nyelvű kiadást ért meg, s mint az első magyar nyelvű turistakalauz, az addig kizárólag német nyelven megjelenő útikönyvek mellett a társadalom újabb rétegeit hódította meg a Tátra számára.

Lavina-ismeretek (7.) – Előzetes tájékozódás, segítségkérés a Tátrában

Az elmúlt héten fejeződött be 6 részből álló cikksorozatom, amelyben a lavinákkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, tudnivalókat vettük számba. E sorozat zárásaként összegyűjtöttem azokat a címeket, telefonszámokat, amelyek fontosak lehetnek a Tátrában egy-egy téli túra tervezése során, vagy akkor, ha a leggondosabb előkészítés ellenére is bajba kerülünk.

Nézzük először is azokat az oldalakat, ahol naponta frissülő információhoz juthatunk a Tátra egyes részeire kiadott lavina-veszélyességi fokozatokról.

Red Bull sí- és snowboard tömegverseny – Zakopane, 2011. február 27.

Február utolsó hétvégéjén kerül sor Zakopanéban a sokak által várt extrém téli tömegsportrendezvényre, a Red Bull sí-és snowboard tömegversenyre. A résztvevők a Gáspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) elképesztő sebességgel siklanak le a hat kilométerre, Kuźnicében kijelölt célhoz. Itt nem elég jól síelni, kellő bátorság is szükséges hozzá, hogy teljesíteni tudják ezt az extrém útvonalat – kevesebb, mint 10 perc alatt. Már előzetesen hatalmas az érdeklődés a verseny iránt, a szervezők több száz amatőr versenyző nevezésére számítanak.