2010. október 14., csütörtök

A Magas-Tátra területe, kialakulása, feltárása


Magas-Tátra

Ø A világ legkisebb terje­delmű ma­gashegysége.
Ø A Központi Kárpátoknak is nevezett hegység kristályos magját a Liptói-Tátra (lengyel oldalon Nyugati-Tátra) és a Magas-Tátra (szlovák és lengyel oldalon) képezik, ezt Ny-on az Árva-liptói mészkőhegység, K-en a Bélai-Tátra mészkő alkotta hegyei foglalják keretbe.
Ø A Ma­gas-Tátra és a Liptói-Tátra fő kőzete a gránit, a Bélai-Tátra és a Lengyel-Tátra egy részének fő alkotóeleme a mészkő.
Ø A Tátra területe 790 km2 (összehasonlításként az Al­pok 175.000 km2).
>      Ebből a Magas-Tátra (szlovák és lengyel oldalon együtt) 330 km2.
>      A Liptói-Tátra (szlovák és lengyel oldalon együtt) 400 km2.
>      A Bélai-Tátra 60 km2.
Ø A Magas-Tátra főgerince kb. 26 km hosszú.
>      A Liptói-Tátra főgerince kb. 37 km hosszú.
>      A Bélai-Tátra mészkő alkotta főgerince kb. 14 km hosszú.
Ø A Tátra légvonalban mért hosszúsága 60 km.
Ø A hegység legnagyobb szélessége 18 km körül van.

 

Földtörténeti kialakulása

Ø A Tátra az alpi hegységképződés egyik fázisaként mintegy 100 millió évvel ezelőtt, a Föld középkorában, az alsó- és felsőkréta kor határán gyűrődött fel.
Ø Az ekkor kialakult hegység még nem nagyon hasonlított a manapság ismertre, hiszen az ekkor még viszonylag gyenge gyűrődés folytán a Tátra lan­kásan domborodó, szabályos alkatú hegység lehetett.
Ø A következő jelentős válto­zás a Tátra arculatának kialakulásában a földtörténeti újkor kezdetén zajlott le, amikor is hevesebb alpi hegységképződés ment végbe.
Ø A földtörténet újkorának következő időszakában, az oligocén korban a tenger visszahúzódott a Kárpátok lábaitól, és ezután több hegymozgás már nem érte a hegységet.
Ø A földtörténeti újkor negyedidőszakában, az alsó- és felsőpleisztocén időszakban (ezeket az időszakokat nevezik jég­korszaknak) többször erősen eljegesedett a Föld felszíne.
Ø A Tátra mai felszínének kialakulására leginkább a visszahúzódó jégtakaró volt hatással. A hegység főtömegét alkotó kemény gránitból a gleccserek vésték ki a Magas-Tátra mai arculatát.

 

A hegység feltárása dióhéjban

Ø Pásztorok és a zergevadá­szok voltak az elsők, akik feljártak a magas hegyek addig titokzatosnak hitt világába, majd a XVI. század második felétől kezdődően megjelentek a kincskeresők, az aranyásók.
Ø A kezdeti időszakban elsősorban a késmárki latin iskola tanárai és diákjai, valamint a környék lelkészei jártak fel a hegyek közé.

Az első, írásban is rög­zített kirándulás

Ø Laszky Albert késmárki várkapitány felesége, Laszky Beáta aki 1565-ben (más források szerint valamikor 1531 és 1541 között) a pün­kösdi ünnepek alatt nagy kísérettel ki­rándulást tett a Tátrába, későbbi ku­tatások szerint valószínűleg a Zöld-tóhoz.
Ø Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora 1596 és 1600 között rendszeresen vezette az eperjesi és késmárki diákokat a Tátrába.

Az első név szerint ismert hegymászó

Ø A késmárki Frölich Dávid, a késmárki latin iskola rek­tora 1615. júniusában, késmárki diák korában két osztálytársával együtt megmászta a Tátra „legmagasabb csúcsát”. A leírásból nem derül ki, hogy melyik volt ez a csúcs, de Grósz Alfréd későbbi kutatása szerint a Kés­márki-csúcs lehetett.
Ø Daniel Speer lengyel zeneszerző 1654-ben ba­rátaival, egy tátraalji tanító vezetésével háromnapos kirándulás során felmásztak egy meg nem nevezett csúcsra, a ké­sőbbi kutatások szerint ez a csúcs valószínűleg szintén a Késmárki-csúcs volt.
Ø Id. Buchholtz György evangélikus lelkész 1664. júliusában több társával a Tarajkáról megmászta a Nagyszalóki-csúcsot, ez volt a 2. tátrai csúcs, amelyet megmásztak, a fennmaradt leírás szerint a túra 3 napig tartott.

Az első Tátra-leírás

Ø Id. Buchholtz György 1719-ben írott, 1899-ben megjelent feljegyzése

Az első ismert tátrai panorámakép

Ø ifj. Buchholtz György 1717-ben rajzolta le a Magas-Tátrát Nagylomnicról nézve, ezen 19 csúcsot nevezett meg.

A Liptói-Tátra 1723-ban kiadott első leírása

Ø Bél Mátyásnak, a XVIII. század leg­nagyobb magyar történet- és földrajztudósának köszönhetjük.

A legkorábban nyomtatásban megjelent Tátra-leírás

Ø Czirbesz Jónás András iglói lelkésztől származik, 1772-ből.

Nyomtatásban elsőként megjelent Tátra-képek

Ø Belsazar Hacquet, a lembergi, majd a krakkói egyetem földrajztudósa 1796-ban, Nürnbergben kiadott műve mellékleteként megjelent képek.

Az első, a Tátráról megjelent térképvázlat

Ø Göran Wahlenberg svéd botanikus 1814-ben megjelent, a Tátra növényvilágát leíró művéhez mellékelt térkép.

A hivatásos vezetők feltűnése a Tátrában

Ø A zergevadászok, majd később a tátraalján élő falvak tanítói közül kerültek ki, a XIX. század első harmadában.

Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) meg­alakulása

Ø Tátrafüred, 1873. augusztus 10. Az Egyesület fő feladatának turistautak, valamint mene­dékházak felépítését tartotta, az addigi egyetlen település, Tátrafüred mellé sorra alapították a további nyaralóte­lepeket (Csorbató, Újtátrafüred, Alsótátrafüred, Matlárháza, Bar­langliget).
Ø 1885 és 1889 között ki­épült a fürdőtelepeket összekötő Tátra körút. A körút megépítése nyomán jöttek létre Matlárháza, Széplak, Felsőhági és Tátralomnic nyaralótelepek.
Ø 1891. szept. 29-én megalakult a Magyar Turista Egye­sület, melynek legmaradandóbb alkotása az 1899-ben megnyitott Téry menedékház.

Az első Tátra-útikalauz

Ø 1830-ban, Berlinben jelent meg Albrecht Sydow tollából, a hozzá mellékelt, emlékezetből rajzolt térkép a Tátráról megjelent első térkép.

Az első igazi turistakalauz

Ø Carl Leopold Lohmeyer jelentette meg 1842-ben, Neisseben.

Az első magyar nyelvű turistakalauz

Ø Kolbenheyer Károly A Magas Tátra c. kalauza 1882-ben, Kovács Pál fordításában jelent meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...